A HOLDÚJÉV ÉS AZ ŐSÖK ÁTKA

Kínában – mint sok helyütt Ázsiában és a világnak mindazon szegletében, ahol onnan származó emberek élnek – hamarosan a holdújévet ünneplik. Ehhez az ünnephez engem is nagyon kedves emlékek fűznek. 2012 januárjában éppen erre az ünnepre készülődött az a sibe földműves család, akiknek házába akkor beköltöztem, és akikkel hónapokon keresztül… Continue reading

MAGTÁR KÍNA NYUGATI VIDÉKÉN: A CHABUCHA’ER SIBE AUTONÓM JÁRÁS

A Chabucha’er (ejtése: Csápcsál) Sibe Autonóm Járás a Xinjiang Ujgur Autonóm Terület vidékén található – abban a tartományban, amelyről egy korábbi bejegyzésemben már írtam. A sibék itt élő csoportjai 1765-ben, a ’nagy nyugatra telepítés’ során telepedtek le ezen a vidéken. E vidék neve a Qing-dinasztia bukását (1911) követően többször is… Continue reading

ŐSI ROMOK, SIVATAGOK, HEGYEK ÉS PUSZTÁK FÖLDJE: XINJIANG

Vannak helyek – falvak, városok, puszták és erdők, hegyek és völgyek –, amelyek földjén járva megszűnik az idő. Látjuk az embereket, akik ezeken a földeken élnek; látjuk ruháikat, telefonjaikat és autóikat, de mintha mindez csupán káprázat lenne. Mert van bennük valami ősi, valami más, ami elhomályosítja a jelen minden nyűgét,… Continue reading

TEMETŐ

A temetők különleges helyek. Az emlékezés helyei; amolyan világok közötti „átjárók”. Annak idején kutatásaim éppen egy ilyen „átjáróban”, egy legfőképpen sibék lakta kis falu temetőjében kezdődtek meg. Ezért is gondoltam, hogy feljegyzéseim sorát ennek a temetőnek a bemutatásával nyitom meg. Máig is élénken emlékszem: mikor először ott jártam, szinte megbabonázott… Continue reading