MAGTÁR KÍNA NYUGATI VIDÉKÉN: A CHABUCHA’ER SIBE AUTONÓM JÁRÁS

A Chabucha’er (ejtése: Csápcsál) Sibe Autonóm Járás a Xinjiang Ujgur Autonóm Terület vidékén található – abban a tartományban, amelyről egy korábbi bejegyzésemben már írtam. A sibék itt élő csoportjai 1765-ben, a ’nagy nyugatra telepítés’ során telepedtek le ezen a vidéken.

E vidék neve a Qing-dinasztia bukását (1911) követően többször is változott: 1939-ben például Henan járásra, 1944-ben pedig Ningxi járásra (1). Az Ili folyó völgyében felépített egykori sibe katonai tábor végül 1954-ben nyerte el a Chabucha’er Sibe Autonóm Járás nevet és rangot. A chabucha’er szó sibe nyelven azt jelenti: ’magtár’.

A Wusun-hegy felé vezető út. (Xinjiang, 2012. Sárközi Ildikó Gyöngyvér felvétele.)

A mai Chabucha’er Sibe Autonóm Járás gyönyörű vidéken fekszik: keletről Gongliu járás, nyugatról Kazahsztán határolja; délről a Tianshan hegyláncaihoz tartozó Wusun-hegy húzódik határként, Tekesi és Zhaosu járásokkal; északról az Ili folyó és a túlpartján elterülő Yining város határolja (2).


Az Ili folyó vidéke. (Xinjiang, 2012. Sárközi Ildikó Gyöngyvér felvétele.)

Az autonóm járásban található nyolc falu, amelyre a sibék történelmi örökségükként tekintenek, katonai táborok mintájára épült ki – ahogyan azt fentebb is említettem. Eredetileg mindegyikük az Ili folyó közelében húzódott. Később, igazodva a Chabucha’er-csatorna kiépítése (1808) adta lehetőségekhez, néhány falu áttelepült. Legnyugatabbra a mai Első és Harmadik falvak épültek fel, amelyeknek a letelepedést követően egyszer sem kellett költözniük. Nem úgy az eredetileg közöttük felépülő Második falunak, amelynek háromszor is át kellett települnie, mígnem legvégül a falvak sorának keleti végén kapott helyet. Rajta kívül csak a Hetedik falu volt az, amelynek háromszor kellett áttelepülnie; a Negyedik, az Ötödik, a Hatodik és a Nyolcadik falu mindössze egyszer kényszerült áttelepülésre (3).

A falvak sorrendje tehát nyugatról kelet felé haladva a következő: Első falu, Harmadik falu, Negyedik falu, Ötödik falu, Hatodik falu, Hetedik falu, Nyolcadik falu, Második falu. Maguk a sibék sibe nyelven a falvak sorrendjét jelölő számok után a ’falu’ szó helyett a niru kifejezést használják; az ’Első falu’ kifejezés sibe nyelven tehát Ujui niru-ként hangzik. A niru szó eredeti jelentése ’nyíl, nyílvessző’, de a mandzsuk alapította ’nyolczászlós hadseregen’ belül, amelyben a sibék szolgáltak, a niru szóval jelölték a zászlók alapegységét is (4).

Sibe ház az Ötödik faluban. (Xinjiang, 2012. Sárközi Ildikó Gyöngyvér felvétele.)

A sibék így falvaik nevében is őrzik emlékezetükben azt, hogy ezek a falvak az egykori nyolczászlós rendszer nyomán épültek ki. Ám ma ezekben a falvakban nem csupán sibe emberek élnek: kazakok, ujgurok, han kínaiak, tatárok, mongolok is élnek ott, velük együtt, kultúrájuk által sokszínűvé varázsolva a vidéket.

Ötödik falubeliek, különböző nemzetiségekből. Valamennyien a ‘nagy nyugatra telepítés’ ünnepére gyűltek egybe. (Xinjiang, 2012. Sárközi Ildikó Gyöngyvér felvétele.)

(1) Yu Weicheng 2005. Xinjiang diming yu jianzhi yange [Xinjiang földrajzi nevei és a vidék kiépítésének folyamata]. Vulumuqi: Xinjiang Renmin Chubanshe. [p 162.]

(2) Wang Qian 2010. Xibozu [A sibe nemzetiség]. Wulumuqi: Xinjiang Meishu Sheying Chubanshe – Xinjiang Dianzi Yinxiang Chubanshe. [p 4.]

(3) Guo Jianzhong 2005. Xibo ren yu Chabucha’er da qu [A sibe emberek és a Chabucha’er-csatorna]. In Yong Zhijian – Guo Eryuan (szerk.): Xibozu Yanjiu Wenji [A sibekutatás gyűjteménye]. Wulumuqi: Xinjiang Renmin Chubanshe. 344–369. [pp 345–346.]

(4) Uray-Kőhalmi Katalin 2000. A mandzsuk nyolczászlós hadserege. Új Keleti Szemle, 2 (1). 5–7. [p 6.]

Címke , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük