Sárközi Ildikó Gyöngyvér vagyok, az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet Etnológiai Osztájának tudományos főmunkatársa, illetve a KRE Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete Kínai Tanszékének egyetemi adjunktusa. A Néprajztudományi Intézet vezető kutatójaként, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal “OTKA” fiatal kutatói kiválósági programjának 2020. évi nyerteseként az örökségesítés és a szekularizáció összefonódásának kérdését vizsgálom, különös tekintettel Kínára. Mindezzel szoros összefüggésben folytatok kutatásokat a kínai vallás- és etnopolitikáról, illetve a történetírás, az identitásformálás és a nemzetépítés kapcsolatáról.
A fenti kérdésköröket – választott tudományom, a kulturális antropológia módszertanának megfelelően – egy adott kínai etnikum, a mandzsu nyelvű sibék (ejtése: sive, sivék) etnonacionalista mozgalmainak esettanulmányain keresztül vizsgálom. A kutatásaim alapjául szolgáló, közel egy évtizeden átívelő terepmunkáimat a sibék között élve, többnyire Kína északi vidékein folytattam: a Belső-Mongol Autonóm Területen, Heilongjiang, Jilin, Liaoning és Qinghai tartományokban, illetve a Xinjiang Ujgur Autonóm Terület vidékén.
Ez utóbbi tartomány Kína politikailag szigorúan felügyelt területei közé tartozik, és igen keveseknek adatott meg, hogy ott hosszú időn átívelő kutatásokat folytassanak. Ezért, és mert önmagában véve a sibékről folytatott kutatásaim Kína kevésbé ismert világára nyithatnak ablakot, szeretném, ha munkásságom eredményei a világhálón keresztül minél nagyobb olvasóközönséghez eljutnának.
Ennek megfelelően weblapom elindítása elsődlegesen azt a célt szolgálja, hogy ismertessem kutatásaimat, feltárva egy sokak számára ismeretlen világot. Ugyanakkor fontosnak tartom azt is, hogy a széles olvasóközönségnek szánt ismeretterjesztő írásokon túl segítsem pályatársaim tudományos kutatásait. Ezért szeretném weblapomon közreadni annak a birtokomban megtalálható kínai és mandzsu/sibe nyelvű irodalomnak a bibliográfiáját, amely irodalom Magyarországról nehezen vagy egyáltalán nem érhető el. Ugyancsak szeretném mások számára hozzáférhetővé tenni a terepen készített fotóimat. Ezek az anyagok – a szerzői jogok tiszteletben tartásával – azon túl, hogy mindenki számára érdekesnek és informatívnak bizonyulhatnak, sokban segíthetik mások oktató- és kutatómunkáját.
Ám lévén, hogy az évtizedes – és jelenleg is zajló – kutatómunkám során hatalmas mennyiségű anyagot halmoztam fel, weblapom feltöltése csak folyamatosan történhet. Reményeim szerint így lassanként egy mindennél mélyrehatóbb kép fog kirajzolódni az olvasó előtt Kína múltjáról és jelenéről – egy antropológus sajátos szemszögéből. Erre utalok a weblapom címében olvasható ejetun (ejtése: edzsetun) mandzsu szóval is, amelynek jelentése annyit tesz: feljegyzés, emlékkönyv, krónika.