A BTK Néprajztudományi Intézet a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoporttal együttműködve szervezett kétnapos interdiszciplináris konferenciát „Nemzetépítés Ázsiában” címmel.
Az Ázsiában zajló nemzetépítési folyamatok megismerése és megértése egyre nagyobb jelentőséggel bír mai világunkban. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a térség országainak gazdasági megerősödése, illetve nemzetközi szerepvállalásuk és politikai befolyásuk növekedése gyakorta válik heves viták tárgyává, aggodalmak, félelmek táptalajává. Az itt működő nemzetformáló rezsimek törekvéseinek központi elemei azonban rejtve maradnak, ha földrajzi és történelmi vákuumban próbáljuk értelmezni a nemzetté formálódás folyamatát. Ugyancsak nem alkotható teljes kép e változásokról, ha nem szentelünk figyelmet annak a kérdésnek, hogy a nemzeteket alkotó etnikumok, etnikai kisebbségek, lokális közösségek milyen kihívásokkal szembesülnek a társadalom minden rétegét átható folyamat során.
A 2023. június 1-2-án tartott konferencia célja az volt, hogy párbeszédet kezdeményezzen az ázsiai nemzetépítési folyamatokat más-más aspektusból vizsgáló, különböző terepeken mozgó szakemberek között. Ennek megfelelően a konferencia szervezői – Szilágyi Zsolt (BTK NTI), Szivák Julianna (PPKE BTK) és jómagam – a nemzetépítés történeti kontextusához, a nemzetépítés és önreprezentáció kapcsolatához, az örökségesítéshez, a nemzetépítés kutatásának etikai dilemmáihoz, illetve a változó terepek kihívásaihoz kapcsolódó témakörökben várták az egyes ázsiai országok szakértőinek, kutatóinak jelentkezését.
A felhívásra végül harmincnégy absztrakt érkezett, így igazán tartalmas kétnapos tudományos tanácskozáson vehettek részt az érdeklődők. A konferencia első napjának nyitó szekciója a „Nemzetépítés a 19-20. századi Ázsiában” címet kapta, és a szekció keretén belül valamennyi előadó elsősorban történettudományi módszerekkel történt vizsgálatra alapozva ismertette a 19-20. századi ázsiai nemzetépítés egy-egy kiemelt szegmensét. A nyitó szekció után az előadások párhuzamosan futó panelekben folytatódtak, olyan témákat érintve, mint a nemzetépítés időkön átívelő folyamata, a nemzetépítés valamint a nyelv- és identitáspolitika kapcsolata, vagy a nemzetépítés kutatásának lehetőségei a művészettörténet és a régészet megközelítéseinek fényében. A számos jelentkező miatt az előadások a második napon is párhuzamosan futó panelekben hangoztak el, a nemzetépítés, a történelem és a mítoszteremtés, illetve a nemzetépítés és az örökségesítés kapcsolatát elemezve. A konferenciát záró szekció előadói a nemzeteket alkotó etnikumok egymáshoz való viszonyának bemutatása mentén tárgyalták az ázsiai nemzetépítési folyamatok kiemelt jellemzőit.
Az interdiszciplináris eseményen amellett, hogy annak szervezője voltam, előadást is tartottam „Nemzetépítés, örökségesítés és terepmunka Kínában” címmel. Előadásomban két kiemelt esettanulmány bemutatásán keresztül azt a kérdést jártam körbe, hogy a kínai nemzeti érdekek mentén zajló örökségesítési folyamatok miatt kibontakozó politikai, gazdasági és kulturális konfliktusok hogyan befolyásolják a terepmunka lehetőségét és körülményeit Kínában. A konferencia záró szekcióját követő kötetlen beszélgetésen a konferencia résztvevői kiemelték, hogy az esemény interdiszciplináris jellegének köszönhetően sikerült egy minden eddiginél átfogóbb képet nyerniük a mai magyarországi Ázsia-kutatók tapasztalatairól, illetve a témához kapcsolódó, különböző tudományterületekhez fűződő kutatások elmélet- és módszertanáról. Reményeim szerint a konferencián kibontakozó párbeszédek a jövőben újabb fórumok keretében folytatódhatnak majd.